A balliberális szólásszabadság valami olyasmit jelenthet, hogy kizárólag ballib vélemények jelenhetnek meg Szakály Sándor egy nyilatkozata után máris megindult a történészek megfélemlitésére, a "bünös nemzet" és a "kollektiv bünösség" újra és újra felbukkanó megideologizálása.
Szakály Sámdornak csak annyi volt a bűne, hogy ki merte mondani hogy a király meztelen. Az ősbűnként felrótt Kamenyec-Podolszkij lényegében nem volt más mint az illegális bevándorlók visszatoloncolása.
Ez kb. ugyanúgy történt ahogy ma is történik az Európai Unióban, ahogy a Svédek,Franciák, Kanadaiak visszatoloncolták a romákat, illetve ahogy az afrikai és ázsiai menekülteket visszaszokás toloncolni.
Euópában első világháború után a kitoloncolások, kiüldözések és deportálások időszaka kezdődött. Wilson elnök meghirdette az közép-európai határok átrajzolását. Erdély, a Felvidék és Kárpátalja megszállása után mintegy 700 000 üldözött, kitoloncolt menekült érkezett a megcsonkitott országba. A menükelteknek nem tudtak szállást biztositani, tömegek hónapokon keresztül vasúti vagonokban, utcán aludtak. A gazdasági világválság miatt csak lassan stabilizálódott a helyzet. A világháború kitörése után újabb menekültek érkeztek. Magyarország ideigleinesen a nyomorúság ellenére mintegy 100 000 lengyel menekültet fogadott be, akiknek életmódja kulturális szokásai közel álltak hazai lakossághoz.
Egyidejűleg hatalmas tömegben érkeztek illegális zsidó bevándorlók az országba főleg Galiciából. Az illegális bevándorlást az akkori magyar vezetés körülbelül ugyanúgy kezelte ahogy az ma is történik az Európai Unióban, vagy olyan országokban mint például Kanada vagy Ausztrália.Azokat akik nem tudták igazolni, magyarországi tartózkodásuk jogcimét, azokat visszatoloncolták az eredeti hazájukba.
A magyar hatóságok 1941.jul.15 és augusztus 15. között mintegy 18 000 embert telepitettek ki. A kitelepitések során visszaélések is előfordultak, illetve a csendőrség eléggé erőszakosan végezte a kitelepitéseket. Az embertelenség ellen az akkori demokratikus közélet több szereplője Bajcsy-Zsilinszky Endre, Schlacta Margit,Rassay Károly és még sokan mások tiltakoztak. Augusztus 15-én Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter leállitotta a további deportálásokat.
Szomorú tény, utólag kiderült hogy a kitoloncolás "nem biztonságos országba" történt és 1941 augusztus 27-29-én a német einsatzgruppék mintegy 23 000 embert lemészároltak, amelyből kb. 10-12 000 -en lehettek a magyarországból kitelepitett zsidók. Körülbelül 3000 embernek sikerült visszamenekülnie magyarországra.
Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1941.augusztus 15-én véglegesen leállitotta a deportálásokat, a visszatért menekültek magyarország 1944 évi német megszállásáig szabadon és biztonságban élhettek.
