Ha valamit nem tudsz megállítani állj az élére ! 

hát valami ilyesmit kellene tenni az ország gazdasági fellenditése érdekében is. A korrupciót ma csak pejorativ, negativ éllel emlegetik, pedig át kellene gondolni nem e paradigmaváltásra van szükség és  inkább több korrupcióra lenne szükség.

Nézzük meg azokat a nemzetközi példákat, szervezési és gazdaságpolitikai modelleket,  ahol döntő szerepe volt a korrupciónak a gazdasági fejlődés felgyorsításában. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sógor-koma alapon szerveződő vállalkozások nagyon sikeresek lehetnek a nemzetközi versenyben.

 A sógor-koma modellt sikeresen alkalmazó országok elsősorban a távol-keleten találhatók, Japánban a sógor-koma rendszert eredetileg zaibatsu-nak nevezték, ilyen sikeres zaibatsu eredetű cégek a Mitsubishi, Mitsui, Sumitomo, Yasuda amelyhez hasonlóan később felzárkózott a Kawasaki és a Nissan család. A zaibatsu rendszer később kis mértékben módosult, ma már nemcsak rokoni, hanem egyéb alapon is vonnak be partnereket a mutyiba, és így az új gazdaságszervezési modellt már keiretsu-nak nevezik.

 Hasonlóan sikeresek a sógor-koma szerveződésű vállalatok Koreában ahol csebol-nak nevezik őket. A sógor-koma alapon szerveződő Samsung, LG, Daewoo, KIA, SK, Hyundai  a dél-koreai GDP több mint 20%-át mutyizzák össze.

 A korrupt országok jobban teljesitenek.

Kina közismerten a világ legkorruptabb és egyben a világ leggyorsabban fejlődő országainak egyike. Marcos rendszerét a "haverok kapitalizmusának" nevezték, de Kelet-Ázsia leggyorsabban növekvő gazdasága volt,  a korrupcióellenes demokratikus fordulat utáni piaci liberalizációval az országot elárasztották az amerikai multik termékei, a parasztok tönkrementek és a gazdasági fejlődés megtorpant.

Érdemes megnézni a CIA Factbook GDP növekedési statisztikáit. A legyorsabb gazdasági növekedést a közismerten korrupt országok produkálják (Dél Szudán, Türkmenisztán, Paraguay, Moldova, Elefántcsontpart, Kina, Ruanda, Ghana, Kirgizisztán,Tadzsikisztán), a mintaországok pedig a sor végén kullognak.

Kevesebb transzparenciát !

 Akik szoktak kártyázni, tudják ha hagyják, hogy az ellenfelek belelássanak a  lapjaikba, akkor biztosan veszitenek, igy van ez pókerben, huszonegyben, ultiban, bridzsben egyaránt. Hát ennyire hiányzik nekünk a transzparencia is.

Ha előre közlöm transzparens módon a szobafetővel, hogy kb. 300 e Ft-keretet szánok a lakás kifestésére, biztos, hogy közel 300 e FT-s ajánlatot kapok, de ha úgy kérek ajánlatot hogy nem adom meg, hogy mennyi pénzem van erre a feladatra, akkor lehet hogy 150 e Ft-ért is megcsinálja.

A magyar börtönök leghirhedtebb gengjei a hajdúhadházi- és a guszev-banda. Ha valaki nem bandatag közéjük kerül, módszeresen kifosztják. Ha nem kártyázik megverik, ha kártyázik, akkor valamely bandatag a transzparencia nevében hátulról jelzi a lapjait a többieknek, a szabadon lévő népes család pedig beszedi a a hozzátartozóktól kártyaadósságot.

Ha a gazdaságban az egyik fél transzparenciára van kényszeritve, a másik meg megőrizheti titkait akkor a transzparens fél szükségszerüen versenyhátrányba kerül, ezért tudják a gyenge államokat a multik kifosztani.

 Egyébként sem igazolható , hogy a transzparencia csökkenti a korrupciót. A 89-es rendszerváltás idejént működött a "nyilvánosság klub", amely ugyanúgy a korrupció csökkentését igérte mint ma a transzparency. Az eredményt ismerjük, a rablóprivatizáció korszaka kezdődött, a magyar vállalatok jelentős része fillérekért került külföldi multik tulajdonába, aztán rengeteg gyárat bezártak és maradt a munkanélküliség. ( Ebben az időszakban lecsökkent a korrupcióellenes propaganda, a külföldi megbizóknak nem volt érdeke. ) 

Vegyük például a hálapénzt, ha a média és a nyilvánosság nem harsogná állandóan, hogy a kórházakban hálapénzt fizetnek, az emberek többségének eszébe sem jutna hálapénzt fizetni, de igy a nyilvánosság a normalitás részévé emeli a korrupciót.

Magyarországon is vannak sikeres példák a transzparencia csökkentésével elért hatékonyságnövelésre.Az OEP mintegy 7 milliárd forint közpénzt takaritott meg a transzparencia csökkentésével a vaklicit bevezetésével.

 Erős oligarchákat !

Ahogy amerikát az erős oligarchák tették naggyá, mint a Fordok, Carnegiek,Rockefellerek, Mellonok, Buffetek, Bill Gatesek vagy Koreát a Samsung,Daewoo,Hyundai családok, Japánt a Mitsubishi, Mitsui,Sumitomo családok úgy Magyarországnak is szüksége lenne erős oligarchákra, akik felvirágoztatnák a gazdaságot, exportot és munkahelyeket teremtenének.

"Ami jó a General Motorsnak, az jó Amerikának is" mondták egykoron , ugyanúgy nálunk is új nemzeti konszcenzusra lenne szükség, mondhatnánk például : Ami jó a Mészáros Kft-nek,az jó Magyarországnak is.

A világon mindenhol azok a sikeres országok, ahol erős nemzeti vállalatok vannak. Japán a Mitsubishi, Sumitomo, Toyota,Honda, Suzuki, Komatsu, Mitsui, Matsushita, NEC, Nippon steel, Panasonic, Sony, Denso, Fuji, toshiba,mazda, hitachi és a többi japán vállalkozás nélkül ugyanolyan 3.világbeli ország lenne mint Magyarország. Németország se lenne sikeres Daimler,BMW, Liebherr,KHD,BASF, Bayer, Bosch,Dr. Oetker,Lufhansa,Linde,Wolkswagen, Heckler Koch,Siemens nélkül.

A külföldi tulajdonú multik sehol a világon nem foglalkoztatnak többet, mint a munkaképes lakosság 10 százaléka. A többi 90 százalék részére is munkahelyet kell teremteni.

Ki teremtsen munkahelyet ?

1. A multik ?

   Paul Krugman nobel dijas közgazdász szerint ma a multik elsősorban a skálahozadék növelésére törekednek,ezért kevesebb telephelyre vonják össze a termelést. ( aki multiknál dolgozott az már sok összevonást átélt, azért szünt meg rengeteg magyar vállalat).

2.  Az állam ?

    Ezt nevezik szocialimusnak.

3. Az oligarchák vagy vállalkozók ( AZ USÁ-nak nem tetsző vállalkozókat szokás oligarchának nevezni ).

A probléma az, hogy a magyar nagyvállalkozók is szegények. A leggazdagabb magyar is csak 5-ik vagy 6-ik lehetne a szlovák, vagy cseh leggazdagabbak listáján, Ausztriában nem férne be az első 30-ba, Németországban a 300 leggazdagabb közé se igen férne be magyar vállalkozó. Pedig sikeres magyar nagyvállalatok és nagyvállalkozók nélkül az országnak nincs kitörési lehetősége. A magyar nagyvállalkozások megerősitésének a közbeszerzési preferenciákon ( mutyikon ) kivül nincs más WTO kompatibilis megoldás.

4. Teremtsenek munkahelyet az emberek magunknak.

    Hát én már évtizedek óta várom, hogy Tiszabő, Szendrőlád, Alsószentmárton, Taktakenéz, Vilmány lakói teremtsenek maguknak munkahelyet, de ez meg nem akar összejönni.

5. Teremtsen munkahelyet a piac meg a jóisten.

    Na ezt is hiába várom, meg a sült galambot is.

Ezt a "ki teremtsen munkahelyet" kérdést ma a legtöbb párt megkerüli, válasz nélkül hagyja.

Pedig társadalmunk egyik legfontosabb alapkérdése.

     Sz.Cs.